Furcsa betegségek

Három hete bernáthegyi kutyánk elpusztult, aki januárban lett volna 2 éves. Szombati napon erőteljes öklendezésbe kezdett, s közben hangosan "hupogott". Nem hányt, de néha véres nyálat láttunk és a széklete is fekete volt-az orvos szerint véres. Azt hitte, hogy az öklendezés miatt szivárog egy kis vér. Bélgyulladásra gyanakodott, mert nem evett, csak rengeteget ivott és állandóan feküdt. Napi kétszeri injekció után sem lett jobban, és az 5. napon az orvos észrevette, hogy sok vért vesztett (kifehéredett a szája körül), ezért röntgenre küldte (egy másik orvoshoz, mert neki nem volt felszerelése). A másik orvos azt mondta, hogy a gyomra olyan, mint 2 felfújt focilabda, és vakolatszerű anyag volt a beleiben. Hazaküldte, és azt mondta, hogy ne hagyjuk ugrálni és egy hét múlva vigyük vissza, de másnapra elpusztult (végig feküdt, amikor felkelt inni, akkor is mintha szédült volna, gondolom a vérveszteségtől)-valószínű, hogy elvérzett, mert alatta nedves volt a beton, ami száradás után fekete lett. Mindkét orvos felboncolota volna, de sokáig nem értük el őket, ezért közben elvitettük, mert nagyon hozzánk nőtt, és nem bírtuk nézni, hogy ott fekszik.

Ez mennyire gyakori a bernáthegyiknél? A nyáron egy tályogot kellett a feje tetején kinyomnia az orvosnak, és megjegyezte, hogy ilyen fiatalon nem szabadna, hogy ilyen legyen rajta. És egyáltalán mi lehetett a baja? Nagyon jó kondiban volt a kutyus, rengeteget futott, ugrált. Hirtelen jött a betegsége, gyorsan lefogyott.  Az orvosai is meglepődtek, hogy ilyen hirtelen elment. Először valamilyen súlyosabb bélfertőzésre gondoltak, de elvetették, mert az ellen be lett oltva. És nagyon sok minden ellen beoltattuk, amit csak javasolt az orvos-kullancsfertőzés és egyéb betegségek. És úgy etettük és azzal, amit ilyen nagytestű kutyáknak ajánlanak.

Tavasszal szeretnénk kiskutyát, de már előre félünk, mert az előző kutyusunk-rotweiler-5 évesen pusztult el szintén rejtélyes betegségben. Sok zöldeset hányt és hirtelen fogyott. Orvosa szerint kullancsfertőzés, amire adott neki injekciót, de elpusztult.  Előtte is rotweilerünk volt, aki 10 évesen ment el, de ő öreg volt és megtelt vízzel. Csak mi lettünk utána ilyen pechesek, vagy igaz amit mondanak, hogy a fajtatiszta kutyák túltenyésztettek és ezért olyan érzékenyek? Vagy mi csinálunk valamit ennyire rosszul? Pedig mindkét fajtának alaposan utána jártunk, mielőtt vettünk volna kölyköt (csak kant). Az állatorvost is rendszeresen látogattuk és megfogadtuk a tanácsait a tartással és neveléssel kapcsolatban. Bár igaz, hogy bernáthegyi kölyköt nehezen találtunk- Nagykanizsán lakunk-, ezért nem nagyon válogathattunk. És most is így lesz, ha bernáthegyi kölyköt hozunk. Merre érdemes körülnézni és mi alapján szűrjük ki, hogy nem örökölt-e valamilyen betegségre hajlamot?