betegség

Négylábú barátaink ugyanazt a vizet isszák, ugyanazt a levegőt lélegzik be, ugyanott élnek, és nagyon gyakran ugyanazt is eszik, mint mi magunk. Mivel emellett a megkímélt tartásmódnak és a gyorsan fejlődő állatorvoslásnak köszönhetően egyre többen érik el az időskort, így az említett környezeti behatások hosszú ideig érhetik őket; nem meglepő, hogy a mieinkéhez hasonló gyakorisággal jelentkeznek ún. urbanizációs betegségeik, köztük a daganatos megbetegedések is. A közösen elszenvedett környezeti tényezők mellett a tulajdonos maga is jelenthet káros behatást kedvencére: erős dohányos gazdik mellett élő kutyákban például gyakoribbak az orrüreg, illetve a tüdő rosszindulatú daganatai. Lássuk, mit kell tudnunk ezekről a gyakori, és gyakran halálos betegségekről!

Mi okozhat daganatos megbetegedést?
Az idők során számos hipotésis született a daganatok keletkezésével kapcsolatban. Mai tudásunk szerint a korlátlan osztódási hajlam oka a tumorsejtekben kimutatható genetikai károsodás. Ezt a szervezetben az elhúzódó kémiai, fizikai és sugárhatás válthatja ki. Az állatkísérletekben több ezer vegyületről bizonyosodott be, hogy karcinogén, de daganatot idézhetnek elő a szövetfejlődési hibák, vagy élő kórokozók, pl. vírusok is. A kutyák szájüregének jóindulatú hámdaganatait az ún. papillomavirus okozza.

Hogyan „működik” az így létrejött daganat?
A daganat a sejtek burjánzása útján valamennyi szervből és szövetből kiindulhat. Kezdetben helyi elváltozás, tüneteket hónapokig, akár évekig sem okoz, ezért többnyire későn vehető észre. Nagysága a növekedés időtartamától és ütemétől függ. Gyakran mikroszkopikus nagyságrendű, kivételesen akár több kilogramm is lehet. A daganat burjánzó sejtjei tápanyagaikat és az oxigént a szervezet véredényeiből kapják - tehát nem rendelkeznek teljes önállósággal - viszont a szervezet érdekeire tekintet nélkül folyamatosan növekednek még akkor is, ha az állat kondíciója jelentős mértékben leromlott. Ha a daganat tovább nő akkor is, amikor a tápanyagellátása kínálta lehetőségeket már túllépte, a tumornak az ellátó véredényektől távolabbi részén a sejtek elhalnak. A felületesen helyeződő daganatoknál ez látványos fekélyesedésben jelentkezhet.

Milyen típusai vannak a daganatoknak?
A daganatok felosztása többféleképpen történhet. A legelfogadottabb osztályozásmód a kiinduló szövetféleséget veszi alapul. A klinikai gyakorlat emellett megkülönböztet jó- és rosszindulatú daganatokat. A rosszindulatú daganatok intenzív növekedésű, a környező szövetekbe betörő, azokat pusztító; és távolabb is áttéteket képező, ezáltal a szervezetben terjedő daganatféleségek. A jóindulatú daganatok ezzel szemben csak lassan, helyben növekszenek, a környezetükben lévő szövetektől tokkal elhatároltak, és a műtéti eltávolítás után nem újulnak ki. Emellett a két gyakori típus mellett léteznek az ún. „félig rosszindulatú” (semimalignus) daganatok is, amelyek a környezetükben agresszívan terjednek, és eltávolítás után kiújulhatnak; de távoli áttétet nem képeznek.

Hogyan diagnosztizálható a kutya daganatos betegsége?
A felületesen növekedő tumort, pl. a bőr vagy az emlőmirigy daganatait sokszor a tulajdonos maga észleli. Tudni kell azonban, hogy a látható és tapintható duzzanatok nem feltétlenül rosszindulatú szövetszaporulatok, nagyon könnyű összetéveszteni más, egészen eltérő kóroktanú betegséget ezekkel. Jóval nehezebb a szájüregben vagy még inkább a nagy testüregekben rejtetten növekedő daganatokat észlelni. Sokszor teljesen általános tünetekkel – levertség, étvágytalanság – kezdődik a baj. Csak kicsit könnyebb a helyzet, ha más tüneteket is látunk, például a száraz köhögés a légzőszervekre, a hasmenés vagy székrekedés és hányás a gyomor- és bélrendszerre, a sántítás a csont- és izületi rendszerre, a fájdalmas vagy véres vizelés a húgy- és nemi szervekre kell, hogy irányítsa a figyelmet. A tumorok kezdeti stádiumban sokszor tüneteket sem okoznak, ezért a középkorú és idősebb ebeknél javasolt a rendszeres, körültekintő állatorvosi vizsgálat; mivel korai felismerés esetén a gyógyulás esélyei jelentősen magasabbak. Az általános tünetek alapján legfeljebb a daganatos betegség gyanúja merülhet fel bennünk. Ilyen esetekben is forduljunk minél gyorsabban állatorvosunkhoz, aki a kórelőzmény részletes kikérdezésével, gondos fizikális vizsgálattal, laboratóriumi kiegészítő vizsgálatokkal (biopsziás mintavétel, vérvizsgálatok), valamint ultrahang, röntgen, CT, vagy szcintigráfiás vizsgálattal tudja megerősíteni vagy kizárni az onkológiai megbetegedést. A vizsgálatokat nem érdemes siettetni vagy leegyszerűsíteni, hiszen téves diagnózis esetén értékes időt veszíthetünk a kezelés megkezdéséig. A legfontosabb vizsgálati módszer, amely megállapítja a kutya szervezetéből műtétileg vagy biopszia során eltávolított szövetmasszáról annak daganatos eredetét, illetve rosszindulatúságának fokát, az a kórszövettan. Ennek elvégzéséhez minden esetben szigorúan ragaszkodjon a kutyatartó, hiszen alapszabály, hogy kórszövettani kórisme nélkül sem a kórjóslat, sem a terápiás módszer kiválasztása nem lehet helyes.

Hogyan kezelhetőek a daganatos betegségek?
A legfontosabb tudnivaló, hogy a daganatos betegség megállapítása nem egyenértékű az állat halálos ítéletével. Többféle kezelési stratégia is létezik, ezek közül a diagnózis megszületése után az állatorvosnak a tulajdonossal közösen kell kiválasztania az adott esetben leginkább megfelelőt. A legtöbb esetben műtéti eljárással orvosolható a kór, de a tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek legnagyobb része kutyákon is sikerrel bevethető, így pl.: a vérképző szervek, egyes fej-, nyaki-, valamint a végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok esetén; a tumoros megbetegedések egy részénél a pedig a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Mindhárom kezelési forma (sebészi-, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva (pl.: sebészet és sugárterápia, kemo- és sugárterápia). Ezek a kezelésmódok ma már Magyarországon is elérhetőek; a határokat csak a tulajdonos hozzáállása (tenniakarása, és négylábú társához való kötődése), valamint – sajnos – a pénztárcája szabják meg.

Adjuváns („támogató”) terápia
A fentebb említett oki (a betegség kiváltóját megcélzó) kezelések mellett léteznek azok az ún. adjuváns vagy támogató kezelések is; amelyek a beteg állat immunrendszerét segítik, illetve a betegség alatti életminőségét igyekeznek segíteni. Ezek egyike a hazánkban jelenleg engedélyezett klinikai kipróbálás alatt álló, a CV-247 munkanevet viselő készítmény. CV 247 terápia egy egész-szervezeti (“holisztikus”) kezelési program rosszindulatú daganatos betegek számára, amelynek a készítmény szedése mellett része a táplálkozás egyidejű módosítása is. Ez egy sószegény, mesterséges adalék-mentes diéta, gazdag aminosavakban, vitaminokban és nyomelemekben. CV 247 terápia olyan anyagokkal próbálja ellátni a szervezetet, amelyeknek hiányában van, vagy amelyeket nagyobb szükségletben igényelnek a rákbetegek. Olyan nyomelemeket és jól ismert anyagokat tartalmaz, amelyek normális körülmények között is jelen vannak a szervezetben, vagy pozitív hatásuk miatt régóta széles körben használatosak. Ezek főleg az oxidációs folyamatok csökkentésében játszanak szerepet; melyek, többek között, felelősek a daganatok képződésében és azok terjedésében. A készítmény angliai, két évtizedes használata rosszindulatú dagantos kutyákban azok kb. 90 %-ban jelentős közérzeti javulást, és egy jórészükben daganatellenes hatást is eredményezett. Ez esetekben a szövettanilag azonosított rosszindulatú daganatok visszafejlődését, azok növekedésének vagy terjedésének akadályozását, vagy a már sebészileg eltávolitott daganatok előrejelzett újrafejlődését látszott lassítani vagy akadályozni.
Ennek bizonyítására azonban még jóval több új eset dokumentálására volna szükség kontrollokkal. Éppen ezért, a készítmény Angliában nem rákellenes gyógyszerként van forgalomba hozva, hanem elsősorban mint egy rákbeteg állat jólétének és élettartamának növelésére szánt gyógyhatású, de mellékhatás nélküli tápálékkiegészitő készitmény. A terápia olyan esetekre javallott, mikor a kutya tulajdonosa nem kíván sem eutanáziát a rosszindulatú daganat diagnózisa megállapítása után, sem konvencionális sebészeti, sugár vagy kemoterápia kezelést, a mellékhatásoktól (vagy magas költségektől) elriadva. Ilyen esetekben az állatorvosnak kevés választása van. Ez a készítmény eddig igen hasznosnak bizonyult arra, hogy egy etikailag és érzelmileg kielégítő, minden mellékhatás nélküli haladékot adjon egy esetleges későbbi, már jobban megfontolt eutanázia-határozat elérésére; avagy egy meglepő ideiglenes vagy esetleg végleges javulást eredményezzen.

Dr. Sebesteny Andor
Ha szeretne résztvenni a CV247 hatásosnak mutatkozó, mellékhatás nélküli új készítmény ingyenes kipróbálásában, akkor jelentkezzen!
Bővebb felvilágosítás:
Dr. Sebesteny Andor
06-30/4635023
andor [dot] sebesteny [at] cancer [dot] org [dot] uk
www.vetmedlabor.hu