Balogh Zoltán blogja

Ma délelőtt 10 órától klubnapot tartott a MEOE Hungária Szent Bernáthegyi Klub a MEOE még meglévő székházában. Szerény érdeklődés övezte az eseményt, melyen megjelent Szabó Tamás, a klub elnöke, Polgár Ferenc elnökségi tag, Szabó Andrea felügyelő-bizottsági tag, Frankó Katalin, Szabó Andrea párja és jómagam. Mindenféle, a klubbal kapcsolatos számla, taglista és egyéb papír a megjelentek rendelkezésére állt. Megtudhattuk azt is, hogy miképpen áll a klub anyagilag. Ezekről általában azt gondolom, hogy igen jelentős pozitívumok a klub életében.

Nem tudom, hogy ki kíséri figyelemmel, de egy szösszenetet megint megér az idei WUSB honlapja. Lassan három hete véget ért az esemény, ami azért mégiscsak, na… Hát valahol mégiscsak egy Szent Bernáthegyi Világkiállítás volt, ráadásul a fajta szülőhelyén, meg ilyenek. Mindezek dacára a mai napig egyetlen bitnyi információt nem hordoz az eredményekről. Arról már volt szó egyszer, hogy mennyire igénytelen, de legalább volt egy kevés információ tartalma. Na, mindegy.

Tegnap este a szokásos vízcserénél látom, hogy a kutyák itatójában sikertelen úszóleckét vett 3 veréb. Ránézésre nem végelgyengülésben múltak ki, itt-ott mintha fogásnyomok lennének az egyiken. Saját elgondolásom szerint ekkora kutyák csak kimondottan lúzer verebeket képesek megfogni. Annak a valószínűsége viszont, hogy háromból három veréb volt ilyen töketlen, elég kevés.

Május 30-án, szombaton megvolt a második alkalom a mentési és rehabilitációs tanfolyamon. A nap első részében a befogás, szállítás és az elhelyezés témakörét veséztük ki. Volt miről beszélni, hisz nem mindegy, hogy a befogni szándékozott kutya félénk, agresszív, netán szoptatós szukának néz ki, milyen a terep, stb. Ezt követte Joó István mondandója a szükséges felszerelésekről.

Szombaton megvolt az első alkalom a mentési és rehabilitációs tanfolyamon abból a négyből, melyet a Cerberos kutyaiskola szervez szombat délutánonként. A tanfolyam ingyenességének ellenére elég szerény létszámban jelentek meg a hallgatók, összesen kb. 30 ember gyűlhetett össze. Ismerőssel sajnos nem találkoztam. Jó meleg volt, árnyék nem sok, és mivel egy légifolyosóban van a kutyaiskola, eléggé kellett kagylózni néha.

Ez valami meghívásos rendszerű csoda. De árulás lehet a dologban, mert a végső győztes egy gizda lett a töltöttzokni előtt. Pedig az elején látszik, hogy egy kutya is meg volt hívva: